Kevesen említik, hogy nagyon erős a regényben a detektív-szál, ami arra hivatott, hogy az író a maga személye számára is, úgymint az olvasó számára, pontosan rekonstruálja a történteket. Az események leírását van, hogy egy (láz)álom leírása szakítja meg, van, hogy hallucináció, van, hogy utólag, elmondásokból rekonstruált történet, de az író mindig hű marad az igazsághoz, szándéka szerint, úgy érzi, nincs más választása a helyzetében. Egyetlen novella színesíti a történetet, beékelve a fejezetek közé, az is a skizofrén Móniról szól, aki a nevével ellentétben egy idős öregúr (vagyis azzá változott időközben az elmegyógyintézetben). Soha meg nem szólaló, mégis szinte mindentudó (legalábbis a rá vonatkozó orvosi tények tekintetében biztosan). A Móni című novella egy olyan életről szól, ami az elmegyógyintézet falai között telik el, jobb híján, a szabadulás minden reményétől egyre inkább megfosztva az évek során. Ezt a novellát az író felesége, a "nagyságos asszony", Aranka adatközlése alapján írta meg a szerző, írásában egyébként is többször utalva a skizofréniára, a nagy rejtélyre, amit abban a korban éppen "inzulinkezeléssel" próbáltak gyógyítani, ma már tudjuk, ez volt a skizofrénia kezelésének egyik legnagyobb melléfogása (ha nem éppen a legnagyobb).
Karinthy Frigyes Utaz�s a kopony�m k�r�l Sz�pirodalom, n�pk�lt�szet/Klasszikus magyar irodalom ( magyar irodalom) SZERZ�I JOGOK "Ahogy vonakodva, akad�koskodva... v�gre m�gis felkecmergek a l�pcs�n, egyszerre m�ly cs�gged�ssel eszm�lek r�, mi tasz�t �gy innen. Itt, ezen a l�pcs�n �lltam meg h�rom h�ttel ezel�tt, s mint valami viccet, groteszk gondolatot dobtam oda hetyke �tletemet: nekem agydaganatom van. " F�LSZ�VEG KATAL�GUS- C�DULA MEGTEKINTHET� VERZI�K: HTML 354 kbyte Word 418 kbyte RTF 597 kbyte PDF 709 kbyte PRC 319 kbyte LIT 295 kbyte OLVAS�I V�LEM�NYEK KERES�S A MEK-BEN ZIP-PEL CSOMAGOLT VERZI�K: HTML 157 kbyte Word 174 kbyte RTF 187 kbyte PDF 672 kbyte XML 145 kbyte EPUB 499 kbyte KAPCSOL�D� OLDALAK K�NYVKERES�S INFORM�CI� 2003-05-13 FORR�S SZ�ML�L�: 83608
S mikor visszatérünk felnőtt életünkbe, nem az fáj, hogy olyan szép és hatalmas volt, amit elvesztettünk, hanem az, hogy olyan kicsi és értéktelen volt a gyermekkor, amiből táplálkoztunk egy életen át. Vércseppek a szemfenéken c. fejezet Egy költő barátom, kissé tág értelemben, azt magyarázta, hogy "magamat keresem". Igen ám, de akkor ki az a magam és hol találom meg a sok közül, akiket itt vagy ott felfedezek, miről ismerem meg? Rövid hetek és egy hosszú pillanat c. fejezet Fontos teendőimet halogatom, ráérősen, álmodozom a jövőről, mint a gyermek, aki - ha terveit nézem, hogy mi mindent akar átélni életében - hatezer évre rendezkedik be, nem hatvanra. A strucc védekezik c. fejezet Ha nem is szimatolgatom túlságosan, hogy mit várnak tőlem, azon bizony eleget töprengek, amit magamtól várok. 8. oldal, Előszó Az a baj, hogy nincs múlt és jövő, mint ahogy eddig áltattam magam. A valóság mindig jelenvaló, egyetlen pillanat a valóság, örökké tartó, egyetlen pillanat. Ez nem rövid és hosszú, a pillanat, ami van - ez az egyetlen módja a létezésnek, és ebből a bűvös körből, a pillanat börtönéből nincs, nincs menekvés.
A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz... Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű. Kívánságlistára rakom Szeretnék értesítést kapni, ha ismét rendelhető
A kezdeti rosszullétek végül kizökkentik a valóságból, hogy egy ismeretlen szintre emeljék, az agya és belső énje világába, amiről kiderül, hogy betegség támadta meg. A könyv agydaganata diagnosztizálása és kezelése közötti, illetve utáni időszakot öleli fel és meséli el a leghitelesebb visszaemlékezésekbe temetkezve, miközben fantáziája olyan mélységekben és magasságokban szárnyal, ahová csak kevés ember érhet fel. Ennek ellenére vagy éppen ebből kifolyólag a személyes hangvétel és a megszerkesztettség aránya egy percre sem csökken. Egyetlen támasza felesége, Böhm Aranka végig kitart férje mellett, képzelgéseiből visszarángatva a valóságba, ráébreszti, hogy az itt látott borzalmak akár vele is megtörténhetnek, és ideje elfogadnia a segítő kezet, amit Herbert Olivecrona agysebész kínál fel neki. Állapota ekkor már kihat józan ítélőképességére, és innentől kezdve a valóság kemény talaja kicsúszik a lába alól, ő pedig a fantáziálások, a kényszerképzetek és az elferdített illúziók birodalmába zuhan, ahol énke uralkodik.
Ekkor kapunk csak választ a kávéházban hallott vonatdübörgés illúziójára is: "… csak néha rebbenek riadtan félre, mikor hátam mögött mintha vonatdübörgést hallanék: a láthatatlan vonat dübörgését. " Ez a barnás-fekete eb legyengülten, fázva rohan elveszett felét keresve, de amikor végre rátalál, a test már oszlani kezdett, és neki el kell fogadnia a tényt, hogy kénytelen őt elengedni. Ez a lázálom nem más, mint az író és agydaganata búcsújának a kivetülése a képzeletére, hiszen ki tudja, mennyi ideje élt együtt vele, és amikor elszakították tőle, így tudta csak feldolgozni veszteségét. Lélekrajzi szempontból a betegségdrámája lélektörténete megelevenedik – pszichológia portré rajzolódik ki belőle. Védekező mechanizmusa falai - az olyan ember, mint ő, soha nem lehet beteg - lehullani látszanak, még a betegség gondolatát is elutasítja. Gyakran használ létösszegző formulákat: "évek óta, életem folyamán, egész életemben. " Realizmusa ellentétet mutat vizualitása fantáziaképeivel, mert a valóság, a hétköznapi tapasztalat gyakran alakul át látomásos képsorokká, amik szürrealista jelenések.