Érvényes kitagadás esetén ugyanakkor valóban semmi, még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy egyszerű családi vita nem elegendő ok arra, hogy a törvényes örököst az örökhagyó még a kötelesrésztől is megfossza. Kitagadásról akkor beszélünk, ha a végintézkedés tényszerűen tartalmazza, hogy az érintett örökös a Polgári Törvénykönyvben szereplő mely ok alapján kerül kitagadásra. Például ha az örökös az örökhagyóval szembeni törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytatott vagy akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki. Amennyiben a kitagadási ok nem bizonyítható, a végrendelkező akarata ellenére jár kötelesrész a kitagadni kívánt családtagnak. A kizárás és a kitagadás intézményét tehát nem szabad összekeverni, hiszen következményeik különbözőek. Utóbbi érvényességéhez szinte bizonyosan szakértő – közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd – segítsége szükséges.
Mégsem terjed ki rájuk a mentesség, ha a kötelesrészre jogosult a kötelesrész iránti igényét éppen a saját házastársával, bejegyzett élettársával leszármazójával vagy ennek házastársával, bejegyzett élettársával szemben érvényesíti. A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni. A kötelesrész kiadása A kötelesrész kiadása minden tehertől és korlátozástól mentesen kell, hogy történjen. Ez alól egyetlen kivétel az örökhagyó házastársát, bejegyzett élettársát korlátozott haszonélvezet formájában megillető kötelesrész lehet. Ez terhelheti a leszármazók (kivételesen a szülők) kötelesrészét, ha ezek kötelesrészének kiadása után a hagyatékban megmaradó vagyon még a haszonélvezet korlátozott mértékét sem biztosítaná. Ilyen esetben a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezettel terhelt részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. Maga az örökhagyó a kötelesrészre jogosult számára korlátozással vagy terheléssel is hagyhat hátra vagyont, ez azonban általában csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos.