Az Európai Bíróság megsemmisíti a magyar reklámadónak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozatot. Sem ezen adó progresszivitása, sem pedig a 2013-ban nyereséget nem termelő vállalkozások azon lehetősége, hogy ezen adó 2014. évi alapjából levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeit, nem minősül bizonyos vállalkozások részére nyújtott szelektív előnynek - közölte a bíróság. 2014 júniusában Magyarország bevezette a reklámadót, amely egy a reklámok Magyarországon való közzétételéből származó bevételre kivetett különadó. Ezen adó alanyai azok a gazdasági szereplők, akik reklámot tesznek közzé, vagyis többek között az újságok, az audiovizuális médiumok és a reklám kihelyezői. Az adó alapja a reklám közzétételéből származó adóévi... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 854 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Abádiné Erdei Ildikó, az OGYI reklámfelügyeleti osztályának vezetője szerint általában azzal élnek vissza a cégek, hogy a reklámban többet ígérnek, mint amire a készítmény valójában képes. Egy köptető esetén például azt, hogy a szedése mellett nincs szükség antibiotikumra, mivel fertőtlenít is egyben. Az immunrendszert erősítő szert pedig úgy reklámozzák, hogy az megelőzi az influenzát, miközben ez nem bizonyított. Abádiné szerint jellemző az is, hogy a gyártók azon versengenek, melyik készítmény hat gyorsabban. Fájdalomcsillapítók esetén tüntetik fel, hogy 10-15 percen belül hat, miközben ez sem bizonyított. Az OGYI a fogyasztók bizalmával visszaélő cégeket 500 ezertől 25 millió forintig bírságolhatja, egyelőre azonban 1 milliósnál nagyobb bírság nem fordult elő. A reklámfelügyeleti osztály vezetője szerint a kisebb gyógyszercégek általában tapasztalanság miatt hibáznak, míg a nagyok inkább azért, mert számukra fontosabb a marketing, mint a jogszabály. A gyógyszerreklámok kapcsán az OGYI mellett eljárhat még a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is.
Ennek során a reklámszakmát érintő alapvető európai uniós és hazai jogi szabályozási környezet megszilárdult. Az újabb átdolgozást a Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Reklám- és Marketingkommunikáció Kódexének új, 2011-es átdolgozott kiadása, valamint a változó társadalmi környezet teszik indokolttá, illetve szükségessé. A Kódex általában nem tér ki a jogszabályi előírásokra, azokat ismertnek tekinti. A Kódex természeténél fogva a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Előfordulhat ugyanakkor, hogy más szakmák, iparágak szakmai-etikai kódexei olyan speciális előírásokat tartalmaznak, melyek nem reklámszakmai szempontból indokoltak, ezek a jelen normagyűjteményben nem szerepelnek. A Kódexet a reklámszakma szervezetei áttanulmányozták és jóváhagyták 2015. február 17-én, hatályos 2015. június 30-tól.
Az talán már egy másik témájú oldalra tartozna, hogy miért drágábbak a hazai termékek, és milyen megoldást lehetne erre találni a jelenlegi helyzetben. Frissítve (2012. január 19. ): A Magyar Termék Nonprofit Kft hivatalos közleményt adott ki a téves hír kapcsán, ami itt olvasható.
A jogállamot az uniós alapokhoz kapcsoló mechanizmus a leghatékonyabb eszköz a közös értékeket veszélyeztető kihívásokkal szemben – fogalmaznak a levélírók. A pártcsaládnak bátorságra és éberségre van szüksége, mivel a jelenlegi javaslatok csupán a csalás és a korrupció felszámolására korlátoznák a rendelet hatályát. Szerintük csak egy olyan kötelező erejű feltételrendszer elfogadható, amely a jogállamhoz kapcsolódik, és amelyet az Európai Bizottság aktivál a kormányközi EU tanács minősített többségének egyetértése mellett. "Bízunk benne, hogy számíthatunk a támogatására a jogállam alapvető értékeiért folytatott közös harcunkban. Ha kudarcot vallunk, Európa súlyos árat fog fizetni" – áll a levélben, amely Stefan Löfven svéd szociáldemokrata kormányfőnek és Lodewijk Asschernek, a holland Munkapárt elnökének a kezdeményezésére született.
Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
Az e területen végzett munkájukról éves beszámolót készítenek, amelyet a Global Reporting Initiative ajánlása szerint készítenek el. (Sustainability Reporting Guidelines) Ennek része az etikus kommunikáció és a jogi és etikai szabályoknak való megfelelés is. Miért vannak tisztességtelen reklámok? Mindenki követ el hibákat, de a cégek nagy többsége nem szándékosan készít "rossz" reklámokat. Előfordulhat, hogy rosszul mérik fel a társadalom érzékenységét, vagy a választott média más célcsoporthoz jut el, mint azt eredetileg szánták, így az, már kilépve az eredeti célcsoport által elfogadott "kódrendszerből" sértővé válhat. Ki mondja meg, hogy egy reklám elfogadható-e? Az ÖRT, csakúgy mint az európai jogszabályok és hazai ítélkezési gyakorlat, az átlagfogyasztót veszi figyelembe. Szakértőink napi munkájuk során kiválóan ismerik a kutatási eredményeket, a fogyasztói visszajelzéseket és elvárásokat. A döntés soha nem egy ember véleménye, hanem egy bizottság közös tudása alapján összegzett bölcsesség.
Az Európai Unió által betiltott magyar reklám - YouTube
A magyar hatóságok egy magyarországi gyógyszertárat 45 millió forint összegű pénzbírsággal, illetve a működési engedélyének visszavonásával sújtottak azért, mert az érintett patika egy brit egészségügyi társaság, illetve egy osztrák orvos által kiállított megrendelőlapok alapján e személyeknek vényköteles gyógyszereket adott el. A gyógyszertár bírósági úton támadta meg a magyar hatóságok határozatát azt állítva, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásokról szóló irányelv (2011/24/EU irányelv) előírja a más tagállamokban kiállított orvosi rendelvények elismerését, úgy, hogy e jogszabály a rendelvények tekintetében nem tesz különbséget a vény és a megrendelőlap között. Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a más tagállamban kiállított orvosi megrendelőlap alapján vényköteles gyógyszerek kiadását megtiltó magyarországi szabályozás összhangban van-e az irányelvvel, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével. A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a rendelvényeknek az irányelvben előírt elismerése kizárólag azon rendelvényekre vonatkozik, amelyeken többek között az érintett beteg neve is szerepel (az ítélet 44. pontja).