A tanár úr kivégeztetné a rendszert szidó polgárokat, míg Latinovits karaktere szerint éppen azt kell elérni, hogy az emberek engedelmes alattvalókká váljanak, és ne is gondoljanak a lázadásra. Béla, Király és Kovács nem hajlandók a hatalom játékszabályai szerint játszani, ezért mártírként elbuknak, míg Gyurica feláldozza emberi méltóságát csak azért, amit még barátai sem tudnak, hogy folytathassa a zsidó gyerekek megmentését. Így Fábri műve nem válaszokkal, hanem egy fontos kérdéssel ér véget, amelyet a példázat kapcsán Gyurica úr is sugallt az asztaltársaságnak: az embernek érdemes-e a rendszer kétszínű cinkosává válnia annak érdekében, hogy maga és mások számára is pozitív eredményeket produkáljon. A Kádár-korszakban sok kiváló, nemzetközileg elismert magyar rendezőnek is szembesülnie kellett ezzel a fájdalmas kérdéssel.
Ugyanakkor velem is feltetette azt a kérdést, hogy én kit választanék, és rájöttem, hogy ezt így nem lehet megmondani, azt a helyzet dönti el. Olyan igazságok hangzanak el, amelyek egy érző lélekkel rendelkező embert megindítanak és elgondolkodtatnak. Engem nagyon megdermesztett a véres arcok látványa és a kegyetlenség, ahogy az embereket tárgyként kezelik. A tömeg hangja szerint nagyon jó film, és az ember akárhányszor megnézheti, mindig felvetődik benne a kérdés, hogy ő kit választana. A film kiemelt díjai: 1977 – Moszkva – nemzetközi filmfesztivál I. díj a legjobb rendezésért, Berlini Nemzetközi filmfesztivál jelölés (Arany Medve).
színes, magyar játékfilm, 1976 Az ötödik pecsét a magyar filmtörténetben egyedülálló módon mutatja be a második világháború vészkorszakát. Fábri Zoltán alkotása kíméletlen pontossággal ábrázolja a kisember árulását és hősiességét, a kegyetlenség és a gonoszság alattomos térhódításának folyamatát. Tűélesen megrajzolt karakterek, felejthetetlen alakítások Őze Lajostól, Márkus Lászlótól és Latinovits Zoltántól. A kiadvány a holokauszt 70. évfordulójára jelenik meg; a film mellett az események hátterét és Fábri művészetét megvilágító beszélgetést tartalmaz. Részlet a filmből rendező, forgatókönyv: Fábri Zoltán, író: Sánta Ferenc, operatőr: Illés György, zene: Vukán György, díszlet: Vayer Tamás, gyártó: Budapest Filmstúdió, szereplők: Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Dégi István, Latinovits Zoltán, Nagy Gábor, Cserhalmi György nyelv: magyar hang: 2. 0 felirat: angol képarány: 16:9 játékidő: 107 perc extra: Fábri és a magyar holokauszt – Barabás Klára Fábri-szakértő és Sándor Tibor filmtörténész beszélgetése, MaNDA, 2014, 35'