Csiszolt mondatok, alárendelések, arányosság jellemzi. Szövegfajtái beszélgetés, vita, interjú, megbeszélés, előadás, felszólalás, rádiós, televíziós hírolvasás…stb. Tanulmány, cikk, hivatalos levél, magánlevél, napló, emlékirat, kritika, esszé. Az élőszó és az írás szerepe a nyelvben: Lényegesen többet beszélünk, mint írunk. A nyelvi norma azonban írásban magasabb szinten érvényesül, mint szóban, ezért célszerű és ajánlott az írásos szövegek tanulmányozása. Az írásos forma maradandó voltánál fogva alkalmas a nyelvi hagyomány őrzésére. A nyelvi változások élőszóban kezdődnek. A helyes és szükséges változások idővel az írott nyelvben is elfogadottá válnak. Beszéd és írás, tehát kölcsönhatásban van egymással. Reader Interactions
A szöveg legfontosabb jellemzője, hogy a kommunikációs folyamatban eszközként használjuk gondolataink kifejezésére, közlésére, vagyis a kommunikáció eszköze. A szöveg lehet szóbeli vagy írásbeli közlés. A szöveg legkisebb nyelvi egysége a mondat. A szöveg nem a nyelv, hanem a beszéd része, a kommunikáció eszköze. Ezért a szöveget elemezni csak a nyelvi és a nem nyelvi tényezők együttes figyelembevételével lehet. Az írásban megjelenő szövegek nem nyelvi jelei (pl: a tagolás, a betűtípusok, az ábrák). A szöveg tehát nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll. Forrás: Pixabay Szöveg írásban: A szövegeket műnemtől és műfajtól függően más-más szerkezeti egységekre tagolhatjuk. A prózai szövegek szerkezeti egységei: a mondat, a mondattömb (téma szerint szorosan összetartozó mondatok), a bekezdés, tárgyalás, befejezés. A szöveg szerkezettípusa lehet: lineális (időbeliségre, térbeliségre, logikai menetre épülő), párhuzamos vagy ellentételező, mozaikszerű és keretes szerkezet. Még 302 szó van a tételből!