Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Erdő / Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Ergo Sum
Az 1979-ben megjelent Bikfi-bukfenc-bukferenc, majd a nem sokkal később önálló történetként hosszabb terjedelmű Gyere haza, Mikkamakka! anyaga állt össze egységes - az előző mesék morális világát összegző, betetőző - meseregénnyé A Négyszögletű Kerek Erdő címmel. A magánnyal szemben álló közösségi lét fontossága, a szeretetmitológia, a mesélő attitűd [* 1] formai sajátosságai, a játék, mint lélekmentő tevékenység mind-mind olyan elemek, amik összekötik a történeteket. A történet hőseit Mikkamakka vezeti a hétköznapi világból a mesei erdőbe. Az erdőlakók (Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Aromo, Vacskamati, Nagy Zoárd, Szörnyeteg Lajos és persze Dömdödöm) mindannyian különös, különc egyéniségek, akik arra kényszerülnek, hogy a hétköznapi világban el nem ismert értékeiket az Erdő zárt világában éljék meg. A külvilág kizárásával létrejövő közösség tagjai először önmagukkal, majd egymással kerülnek konfliktusba. Az egyes epizódok pergő párbeszédeiből megismerhetjük az erdőlakók csökönyös természetét, kalandjaik azonban a kisszerű vitákon túlmutatva a másik elfogadásának tanulásáról szólnak, arról, milyen nehéz feladniuk úgy önmagukat, hogy valami értékesebb részévé válhassanak, ennek az elfogadásnak lesz az alapja a szeretet.
Szereploei
- A Négyszögletű Kerek Erdő · Lázár Ervin · Könyv · Moly
- Magyar honvédség egészségügyi központ mh ek 4
- Korai madár 1 rész magyarul
- Lázár ervin négyszögletű kerek erdő pdf
A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin legismertebb, legtöbbször kiadott mesekönyve, Réber László szellemes, játékosan groteszk illusztrációival. Számos színpadi és filmes feldolgozása készült. Egymástól független elbeszélések füzére, ám az állandó helyszín és szereplők révén meseregényként olvasható. A Négyszögletű Kerek Erdő előzménye, tematikus és poétikai szempontból is, Lázár Ervin első meseregénye, A kisfiú és az oroszlánok (1964). Az egyik mesefigura, a kiöregedett cirkuszi oroszlán, Bruckner Szigfrid már ebben feltűnik, s a korai meseregényben a pajta zárt világa nyújt olyan biztonságos, belátható teret a gyermeki fantáziának, mint A Négyszögletű Kerek Erdő ben az erdő. A főhős, Mikkamakka pedig a Hétfejű Tündér (1973) kötetből lép át az új meseregénybe. A Négyszögletű Kerek Erdő egy részét már az 1979-es Bikfi-bukfenc-bukferenc tartalmazta, a Gyere haza, Mikkamakka! 1980-ban önállóan is megjelent. A A Négyszögletű Kerek Erdő nyelvileg hármas rétegzettségű: nagyobbrészt a gyermeknyelv játékos elszólásaiból, szóalkotásaiból építkezik, felidézve az élőszóban előadott népmesék fordulatait és szórványosan a tájnyelv elemeit.
