Lehetőség nyílik arra, hogy azokat a hónapokat, amelyben az álláskeresőnek nem volt teljes hónapra vonatkozó járulékalapja, (mert a munkaviszonya nem állt fenn a hónap elejétől a végéig, vagy mert járulékfizetéstől mentes időszaka volt) törthónapként lehessen figyelembe venni, így az átlag számítása során pontosabb átlagok keletkeznek. Az érintett hónapok számának megállapításánál a teljes hónapot értelemszerűen 1 hónapszámmal kell figyelembe venni. Törthónap esetén az aktuális hónapon belül azoknak a napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan a munkavállalónak volt járulékalapja, el kell osztani az aktuális hónap naptári napjainak számával. A törthónaphoz tartozó hónapszám az így kapott törtszám - a kerekítés általános szabályai szerint - két tizedesjegyre kerekített értéke.
(16. pont) 2010. -2010. 12. 31. közötti, vizsgált időszakban elért járulékalap összege (17. pont) a vizsgált időszakban járulékfizetéssel érintett hónapok száma: 1, 97 [1] (18. pont) b) jogviszony időszaka: 2011. 03. 25. 0 (18. pont) c) jogviszony időszaka: 2011. 31. d) jogviszony időszaka: 2011. 15. 2010. 10. 09. pont) 9 (18. pont) [1] 29/30 + 1 = 1, 97 Magyarázat: az aktuális naptári negyedév nem számít bele a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedévbe. Az a) pont esetében 1 hónap és 29 napos törthónap időszakában volt járulékfizetés. A b) és c) pontoknál azért nincs járulékalap, mivel a munkaviszony teljes időtartama kívül esik a vizsgált időszakon, ezért ebben az esetben ide nullát kell írnia a munkáltatónak. A d) pont esetében a jogviszony ( 2011. 15. ) időtartamának, valamint a vizsgált időszak (2010. - 2011. ) időtartamának a közös halmazát ( 2011. ) keressük, így lesz az eredmény 9 hónap. 3. A törthónapok alapján történő számítás módosítja az álláskeresési járadék alapjának kiszámítási módját.