anhuidianlan.com

Vörösmarty Mihály Gondolatok A Könyvtárban – Gondolatok A Könyvtárban – Wikiforrás

Sat, 13 Nov 2021 22:25:30 +0000

Oldalak: 1 2 3 4 5

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (elemzés) - Oldal 3 a 10-ből - verselemzes.hu

Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Hűség, barátság aljas hitszegők Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el. Országok rongya! könyvtár a neved, De hát hol a könyv mely célhoz vezet? Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e A könyvek által a világ elébb? Ment, hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére. De hát ledöntsük, amit ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, S mit a tapasztalás arany Bányáiból kifejtett az idő? Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztott a sziv égő romja mellett, Hogy tévedt, sujtott embertársinak Irányt adjon s erőt, vigasztalást. Az el nem ismert érdem hősei, Kiket - midőn már elhunytak s midőn Ingyen tehette - csúfos háladattal Kezdett imádni a galád világ, Népboldogító eszmék vértanúi Ők mind e többi rongykereskedővel, Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel, Rosz szenvedélyek oktatóival Ők mind együtt - a jók a rosz miatt - Egy máglya üszkén elhamvadjanak?

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (elemzés) – Oldal 3 a 5-ből – Jegyzetek

S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden csepjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tűrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal S meg nem kövűlnek élő fiai. Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! 1844 vége Írd meg a véleményed Vörösmarty Mihály GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN című verséről!

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban - részlet | Szentkereszti Polgári Kör Egyesület

vörösmarty mihály gondolatok a könyvtárban elemzés

Eduline.hu

És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok. S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden csepjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tűrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal S meg nem kövűlnek élő fiai. Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak.

Ajánljuk! Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

– nem először vetődött fel Vörösmarty költészetében, de a rá adott válasz minőségileg változott az idők során. 1830 táján még az egyéni boldogság titkára kereste a választ a költő, és a Csongor és Tündé ben azt a választ adta, hogy a boldogság titka a szerelem és a közügyektől, a társadalom problémáitól való távolmaradás. A rom című kiseposz azonban már arról tanúskodik, hogy Vörösmarty rájött: egy boldogtalan társadalomban az egyén sem lehet boldog. Így 1844 táján már az ember rendeltetése foglalkoztatta, és nem a boldogságot, hanem a küldetést, a feladatot, az elhivatást helyezte előtérbe. A Gondolatok a könyvtárban című művében erre olyan meggyőző választ ad, amely a mai napig megőrizte érvényességét. Ezt a választ persze csak a mű végén, hosszas töprengés után kapjuk meg. Az 1844-ben írt bölcseleti, filozofikus, gondolati költemény a Pesti Divatlap ban jelent meg először 1845-ben. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

  • Xvi kerület kertvárosi egészségügyi szolgálata
  • Busz ferihegy 1 ről ferihegy 2 re 8
  • Baba mama adok veszek facebook
  • 12 éves chivas regal ára
  • Vörösmarty mihály gondolatok a könyvtárban elemzés
  • Vörösmarty mihály gondolatok a könyvtárban
  • Kémiai elemek régi magyar neve

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban by Kati Nemethne

Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!