Érzi ezt mind az egyik fél, mind a másik, s szereti a nyelvet szent hazafisággal; abban hasonlanak meg, hogy míg az egyik azt elváltozásától s elkorcsosodásától félti, a másik annak elváltozását, azaz haladását még óhajtja is; s ő is retteg ugyan elkorcsosodásától, de a mások szép és hasznot neki is igérő példájoknak követését, ha az nem egyéb, mint saját erejének kifejtése és gazdagítása, elkorcsosodásnak nem tekinti. Egyedül a pók az, ami mindent magából szed, fon és szőv: az embernek az az elsőség juta, hogy egy ponton veszteg ne álljon, hanem tehetségeit használván, s mások találmányaikat eszmélettel követvén, a tökéletesedés útján előbbre haladhasson. Valamivé ő lesz, e két szernek egyesítése által lesz. (816. oldal. )" — Kazinczy Ferenc magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja 1759 - 1831 Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél Kapcsolódó témák Tenger Emberek Bosszú Szív Kérdés Álmok Lélek
Mi több, a MEK-en is találunk olyan Arany-fordítást, melyben a lenni vagy nem lenni szerepel... Köszönjük Sinkó Krisztián nak a megoldás megtalálásához nyújtott segítségét. Vajon mi okozza a zavart? A válaszra Matúra Klasszikusok sorozatban megjelent Hamlet -kiadásban bukkantunk. A sorhoz fűzött jegyzet szerint Arany fordításában az A lét vagy nem-lét kérdése ez változat szerepelt. "Arany csak a jegyzetben adta meg a korábban ismert, s majd a később elterjedt megoldást, amit a színpadi gyakorlat tett általánossá. " A Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés fordítás tehát már Arany előtt is ismert volt. Kérdés persze, hogy kitől, honnan származik a Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés változat. Nem tudjuk. Kazinczy Ferenc prózai fordításában sem pontosan ez a változat szerepel, hanem a Lenni? nem lenni? ez tehát a kérdés megoldás. A szállóigévé vált forma azonban annyira szó szerinti fordítás, hogy ha egy angolul tudó magyar kezébe adnánk a mondatot, bizonyára akkor is így fordítaná, ha még sosem hallotta volna.