Mennyire integrált része az énünknek, amit otthon művelünk? Mennyire dolgozzuk meg az önismeretünk erre az élettérre kiterjedő részét? Így a karácsonyi rokonlátogatások alkalmából érdemes elmerengeni azon egy pár pillanatra, hogy mennyire vagyunk mások otthon, hogyan hatunk a többiekre, és ők hogyan hatnak ránk.
Az író stílusa: Kétfajta gondolkodásmódot mutat be az ellentét eszközével ( lásd a novella kezdetét (idilli környezet)és a kapáló asszonyok viselkedését) A szereplők beszéltetése: Kiket beszéltet? Minden szereplő megszólal-e? Érezhető-e a beszédből, hogy kik a munkások. (falusi népnyelv, helyesírás is tükrözi a kiejtést)(keress bizonyítékot a novellából) Bemutatja részletesen (naturalista módon) a paraszti világot, a szegény parasztok, a béresek sorsát. Ebben a novellában a földesúrék életét, mindennapjait is. Az esemény egy nap alatt zajlik le, de sok mindent meg tudunk a szereplők életéről. (Sorolj fel példákat, ha már írtál róluk, akkor más szavakkal, másként fogalmazd meg. ) Címmagyarázat ra is térj ki: A kondás legszennyesebb inge (Ki a kondás? Melyik osztályhoz (lent vagy fent) tartozik? – mire utal a szennyes ing kifejezés? –pl. szegénység? Mit sejtet a cím? (pl. a népi paraszti élet bemutatása fog következni) Foglald össze a véleményed a novelláról, a témájáról: Pl. a gyermek beásása a földbe – elítélendő.